Székkirálynak hívták a háta mögött…

Miközben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a dizájnerek és a lakberendezők élnek-halnak az Arne Jacobsen, Verner Panton, Finn Juhl vagy Charles és Ray Eames által ötven-hatvan éve megálmodott bútorokért, addig Magyarországon a szűken vett szakmán kívül nagyon kevesen tudnak a múlt század közepén aktív tervezők munkáiról.

Holott lenne mivel dicsekedni.

Nem kevesen vannak ugyanis, akiknek alkotásai a mai napig megállják a helyüket, dacára annak, hogy az alkotás évei – az ötvenes-hatvanas évekről beszélünk – szellemi-kulturális téren finoman szólva is nem tartoztak a legszabadabbak közé.

Király József sok tekintetben kiemelkedik közülük: akik ismerik, öntörvényű, meg nem alkuvó személyiségként jellemzik a mestert, aki elveiből nem engedve nem egyszer inkább vette a kalapját, és maga mögött hagyta biztos állását vagy akár az egyetemi katedrát. Hosszú pályája során készített székeket, foteleket, szekrényeket, lámpákat és plasztikákat is. A mindennapokban az általa tervezett Garzon-szekrénysor és a Tér ’75 garnitúra lett a legismertebb.

„A Tér elnevezés berendezési elvet is jelent” – vallotta ez utóbbiról Király József. A funkcionalitás és a kényelem mellett ugyanis fontos szempont volt az is, hogy a bútorcsalád egyes darabjai az akkortájt gombamód szaporodó házgyári lakásokban kevés helyet foglaljanak el. (Bárhogy is kerestem, a Tér ’75-ről nem találtam képet – ezeknek a bútoroknak az utóéletéről azért ez is sokat elárul...)

Nevéhez ezenkívül több szálloda (például a kecskeméti Aranyhomok Szálló vagy a Margitszigeti Nagyszálló) belsőépítészeti munkái köthetők, de ő a megálmodója a Budapesti Kongresszusi Központ Életfájának is. (A fenti képen a Hotel Intercontinental éttermének 1987-es átalakítási tervei láthatók.)

Király József szakmai tevékenységét a Munkácsy Mihály-díjtól kezdve a Kossuth-díjig számos alkalommal elismerték már, a legnagyobb elismerés azonban talán mégis az, ha valakit a tanítványai csak úgy emlegetnek: a Székkirály.

A képek innen, innen és innen vannak.

Ha van olyan századközepi (jellemzően a negyvenes-ötvenes-hatvanas-hetvenes, de akár a nyolcvanas) években tevékeny magyar tervező, akiről bővebben olvasnál, vagy ha akad olyan lakberendezési tárgy vagy bútor, amely ehhez az időszakhoz köthető, és amelynek történetéről, alkotójáról szeretnél többet megtudni, küldj emailt a szeget.szeggel@yahoo.com címre. Ha csak egy fotó van az adott tárgyról, az se baj, a magam részéről igyekszem majd a lehető legtöbbet kideríteni róla.