Bár alapvetően ez nem egy divatblog, de a mai dátum azért egy kitérőt mégis megér. Negyvenegy éve, 1971. január 10-én hunyt el Coco Chanel, minden idők egyik legnagyobb hatású divattervezője. A maga korában sok tekintetben forradalmosította a divatot: szegre akasztotta a női fűzőt, bevezette a köztudatba a kis fekete ruhát, egyszerű vonalú kabátkákat adott a nőkre. Levágatta a haját, férfinadrágba bújt, és a sor sokáig folytatható.
Parfümjét, a Chanel N°5-öt, olyan világsztárok vitték sikerre, mint Marilyn Monroe (ugye, ő volt az, aki egy 1954-es interjúban, arra a kérdésre, hogy mit visel éjszaka, csupán annyit lehelt, hogy „öt csepp Chanel N°5-öt”).
1999-ben a Time magazin Coco Chanelt beválasztotta a huszadik század száz legbefolyásosabb embere közé.
Chaneltől számos bon mot ered. Alaposan felvágták a nyelvét, és kortársai emlékezete szerint nem is nagyon tett féket rá. Megvolt a véleménye mindenről. Fontos volt számára az esztétikum, nem csak a ruhában, a divatban, de a közvetlen környezetében is.
Tőle származik az alábbi mondás is: „A házunk a börtönünk; az a mód, ahogyan feldíszítjük, visszaadhatja szabadságunkat.” Neki könnyű volt – több mint harminc évig a párizsi Ritzben lakott.
Akárhogy is - ikon volt, és az is maradt.